Mennyi hőszigetelésre van szükség? Így válaszd ki a megfelelő vastagságot az energetikai tanúsítvány alapján - GSV Magyarország vezető építőanyag és kerámia forgalmazója
Mennyi hőszigetelésre van szükség? Így válaszd ki a megfelelő vastagságot az energetikai tanúsítvány alapján

Mennyi hőszigetelésre van szükség? Így válaszd ki a megfelelő vastagságot az energetikai tanúsítvány alapján

Ha valaki járt már régi építésű családi házban egy hideg téli napon, pontosan ismeri az érzést: hiába dolgozik a kazán, a falak mégis jéghidegek, a padlónál huzat kering, miközben a fűtésszámla hónapról hónapra nő. Nem csoda — Magyarországon a családi házak jelentős része még az 1950–60-as években épült, amikor a „hőszigetelés” kimerült a vastag téglafalban és egy réteg vakolatban. Sok tulajdonosban ezért felmerül a kérdés: mekkora vastagságú hőszigetelésre van szükség ahhoz, hogy egy régi ház korszerű, energiahatékony otthonná váljon?

Ebben a cikkben egy konkrét példán keresztül mutatja be az Innopan, hogyan lehet az energetikai tanúsítvány adataira támaszkodva meghatározni a szükséges szigetelésvastagságot, valamint kiszámolni a várható energiamegtakarítást. A vizsgált épület egy 1950-es években épült, 90 m²-es családi ház, amely már belső felújításon is átesett: pelletkazánnal működtetett padlófűtést kapott, és a padlószerkezet szigetelése is megtörtént. A következő lépés a homlokzat, a lábazat és a födém hőszigetelése volt, amelyhez a tanúsítványban szereplő „jó” és „kiváló” kategóriákat vették alapul.

Homlokzat és lábazat – mekkora vastagság kell a korszerű szinthez?

A ház külső falazata két különböző szerkezetből áll. A nagyobbik, 68 m²-es szakasz az eredeti, szigetelés nélküli tégla, ahol a hő gyorsan távozik (U = 1,48 W/m²K). A kisebb, 22 m²-es rész már korábban felújított, ezért lényegesen kedvezőbb hőátbocsátással bír (U = 0,34 W/m²K). A 20 m²-es terméskő lábazat viszont valódi hőveszteségi pont: U = 2,07 W/m²K értékkel.

A számításokat az energetikai tanúsítvány adatai alapján végezték, és azt vizsgálták. Nézzük meg milyen hőszigetelés-vastagsággal lehet elérni a „jó” (U = 0,16–0,24 W/m²K) és „kiváló” (U < 0,16 W/m²K) kategóriákat az Innopan PIR táblák felhasználásával.

Az eredmények szerint már 10 cm PIR hőszigeteléssel mindhárom falszerkezet teljesíti a „jó” szintet, míg 16 cm vastag Innopan PIR-rel a „kiváló” kategória is elérhető.

A gyakorlati előny is egyértelmű: a pellettel fűtött háznál évente akár 1 500–1 800 kg fapellet takarítható meg, miközben a falak végre nem hideg felületként, hanem valódi hőtartó rétegként működnek.

Födém – ahol szintén jelentős hőveszteség történik

Sokan nem gondolnák, de a födémen keresztül jelentős mennyiségű hőenergia távozhat. A példaként elemzett épületnél sem volt ez másként. A födémszerkezetekkel szembeni követelmények jellemzően szigorúbbak, mint a falak esetében:

  • a „jó” minősítéshez U = 0,12–0,17 W/m²K közötti értéket,
  • a „kiváló” kategóriához pedig 0,12 W/m²K alatti hőátbocsátást kell teljesíteni.

A számítások alapján 9 cm vastag Innopan PIR szigeteléssel a födémen keresztül elszökő hő mennyisége évente mintegy 1 500 kWh-val csökkenthető, ami már a korszerű szintnek felel meg.

A „kiváló” kategória eléréséhez 15 cm Innopan PIR szükséges, amely éves szinten körülbelül 1 775 kWh energiamegtakarítást eredményezhet. Ez a pelletkazán hatásfokától függően 370–450 kg fapellet megtakarítását jelenti – tehát a beruházás nemcsak kényelmesebb, de hosszú távon gazdaságosabb is.

Összegzés – amikor a múlt találkozik a jövővel

Az 1950-es években épült házaknak megvan a maguk hangulata: vastag falak, nagy belmagasság, egyedi karakter. Ugyanakkor a fűtési kiadások általában jóval magasabbak, mint egy korszerű, új építésű ingatlan esetében.
A korszerű hőszigetelés viszont lehetővé teszi, hogy a régi házak értékei megmaradjanak, miközben a komfort és az energiahatékonyság is a mai szintre emelkedik.

A példánkban bemutatott ház esetében 13–16 cm vastag Innopan PIR hőszigeteléssel a homlokzat és a lábazat a „kiváló” kategóriába sorolható, míg a födém megfelelő szigetelésével évente közel 2 000 kWh energia takarítható meg.

A hőszigetelésnél is érdemes figyelembe venni a csökkenő hasznosság elvét: minél vastagabb a szigetelés, annál kisebb a további rétegek által elérhető plusz megtakarítás. Emiatt sok esetben már a „jó” kategória is gazdaságilag ideális megoldás lehet.
Végső soron a számoknál is fontosabb, a komfortérzet, hogy a felújítás után melegek maradnak a falak, megszűnik a huzat, és a kazán is csendesebben dolgozik.
Ha tudjuk, milyen vastagságú hőszigetelésre van szükség, a korszerűsítés nemcsak energiát spórol, hanem valódi életminőség-javulást is hoz — a megfelelő Innopan hőszigeteléssel pedig ez a cél könnyen elérhető.

Sára